Valaki akit fleerielnek hívnak

Minő meglepetés ennyi idő után is megvan még a blogom. Hurrá! Talán most megint egy kicsit aktívabb leszek.

Hány náthából fakadó tüsszentéssel lehet bekerülni a Guiness rekordokba. Tudom amit produkálok az nagyon kevés de nekem nagyon sok. Simán tudok 6-7 tüsszentést elereszteni egyfolytában. Azt hittem a tegnapi nap a legkritikusabb, egyfolytában orrfolyás, orrfacsarás, könnyezés.

Ma majdnem egyfolytában orrfolyás, tüsszögés, könnyezés és néha mejd bepisilés. :-)

Vettem 7 deci bort amit elkészítettem forralt bornak, igaz egy kicsit talán túl édes lett. De baromira itatja magát. Vajon alkoholista vagyok ha 11 óta mejdnem megittam 7 deci forralt bort? Ha este hazajön a párom lehet egy kiütött nőt kap majd kézhez. Remélem el tud támogatni a hálószobáig. :-)

Fél napi munka után Grace klinika agyba-főbe. Ja és miért kell vajon az embernek magyarázkodni ha beteg, hogy kivenne fél nap szabadságot. Igaz azt nem mondtam senkinek, hogy kalapkúrával akarok meggyógyulni. :-)

Szponzort keresek a papírzsebkendő gyártók körében, meg a körömvirág kenőcsösök körében, mert az orrom már baromira piros és hámlik is.

Miért van, hogy a Bursát novemberben kell beadni következő évre, és márciusban jön meg a levél a Minisztériumtól, hogy mennyit kapsz. Mire utalják április. Nem gondolják, hogy január, február, márciusban is kellene az a kis pénz. Egyébként is a megye miért utasítja el minden évben. Ha az önkormányzat szerint jogosult az a gyerek, az intézményi pénzre is jogosult akkor a megyeire miért nem?

Ezt a párnát meg kellene valósítanom, de kellene egy másik zseb is rá ahova eltüntetném a használtakat. Lehetőleg bélelve. :-)

Hogy lehet egy céget a romlásba dönteni?

Úgy hogy a névnapod reggelére üssön ki rajtad a nátha, de rendesen. Gyertek csak libuskáim köszönteni, kaptok ajándékba egy kis náthát.

Évek óta nem voltam náthás. Alig aludtam az éjjel és ráadásul nem jött a busz reggel. De minden rosszban van valami jó, a kollégám aki csak egy hete jár megint egy műszakba velem behozott autóval. Előbb értem és még kényelmesebben is. :-)

Éljenek akiknek a mai napon van a névnapjuk!!!

Estére névnapi kalapkúrát veszek. :-)

Az állás:

csípő:-1 centi

derék:-5 centi

a hasamon: -3 cm

comb: semmi változás. Sajnos. Turbóra kell kapcsolnom. Kiló szinte alig. Talán egy kiló stabilan. Viszont már 3 kilós súlyzóra tudtam váltani a karomhoz.

:-(   :-(   :-(

2010. február 27.-én elindult a szépen lassan fogyjunk le 6 kilót a nyárig című project. Szépen következetesen. Szombat és vasárnap hasizom, combizom, fenék és oldalsó izmok megmozgatása 40 perc, mert ennyi ideig tart egy Amy-nek ítélve rész. A film megy a torna alatt így gyorsabban múlik az idő. Hétfőn 1 óra jóga. Ma újra itthon has-comb-fenék egy kis súlyzózás, megint 40 perc.

Egy hétig csak 40 percet akarok itthon tornázni, ja és befóliáztam a derekamat. Azt nem tudom, hogy eredményesebb lesz-e a zsírégetés mindenesetre sokkal jobban izzadtam alatta. Egy hét után itthon is 1 órára akarom emelni a napi penzumot. Jó lenne kimenni futni is, csak az a baj hogy nincs rendes futócipőm és lehet többet ártanék a lábaimnak és a gerincemnek.

Hétvége jó csendes volt. Egyedül itthon a macskával. Két nap dolgoztam egy honlap terven, amit végül eldobhattam a francba. Viszont meg volt az értelme mert megint html-ezhettem egy kicsit, nem beszélve hogy Corelbe gyártottam logót, képeket vágtam össze és háttereket kreáltam.

Jövő hétvégén a kicsi exével fogunk egy csajos délutánt tartani. Lehet, hogy ez egy kicsit ciki, de nekem nem kell megszakítanom a kapcsolatot vele, mert Ők szétmentek. Én még mindig szeretem a lányt. Ez van.

Egy év után ez volt az első péntek amikor be kellett jönnöm hivatalosan dolgozni. Na nem nagyon örültem, ráadásul ma megint felhúztam magam. De nem tudom mi az oka mostanában hamarabb túlteszem magam az ilyen hülyeségeken.

Tegnap viszont reggel 6-tól este fél 6-ig dolgoztam, és roppant mód elfáradtam. Na nem fizikailag, hanem agyilag. Ennek örömére elloholtam jógát tartani, az első percekben még nem nagyon voltam magamnál, nagyon oda kellett figyelnem hogy a gyakorlatokra tudjak koncentrálni. Nem egyszerű eset úgy kikapcsolni 12 óra feszített, ideges munka után és jóga gyakorlatokon törni a fejed, ráadásul figyelni hogy ne legyen unalmas tehát emlékezni a hétfői órára akkor mit csináltunk, hogy az aktuálisba ne legyen benne olyan elem.

Soha nem vagyok megelégedve ahogy éppen aktuálisan kinézek, de most hogy a régi videókat nézzük nem is néztem olyan rosszul ki a 30-as éveim elejéig. Most kellene egy kis arcfelvarrás. :-) De béküljünk ki a korunkkal. :-)

Amikor gyerek voltam soha nem akart eljönni a nyári szünet ideje, mindig olyan hosszúak voltak a tanévek. Amikor a fiúk kicsik voltak és sok volt a probléma, azt gondoltam soha nem fognak megnőni. Most meg a párom a fiúk 18-19 évvel ezelötti videóit nézegette délután, én meg bőgtem egy sort a másik szobában, hogy mennyi idő eltelt. Hol vannak már azok a jópofa kisgyerekek. Természetesen jópofa felnőttek lettek, de ahelyett hogy én is nevetgéltem volna a régi felvételeken mint a párom inkább sírhatnékom lett tőle. Lehet, hogy egy kicsit depis vagyok ettől a hosszú téltől? :-) Most is rohan az idő, nemrég volt karácsony és már időpontot egyeztettem egy céggel a március 15.-i hétre mert az a legközelebbi szabad hetem.  A másik meg, hogy úgy érzem nemrég csináltam az adóbevallásokat és már megint benne vagyok nyakig.

Más: A párom szerint egyre önzőbb vagyok ahogy öregszem. Na ez kétszeresen is szíven ütött. Mi az, hogy öregszem! És ha igen akkor is nem illik ezt felhozni. Egy tökelütött tininek érzem magam a legtöbbször. :-) A másik, hogy mindig is a jó szívemről voltam híres, nagyon ritkán harcolom ki magamnak még azt is ami az enyém. De mivel tavaly úgy jártam ( vagy tavalyelőtt :-) ), hogy a karácsonyra kapott Baileysemből egy kortyot sem ittam, mert a párom szép lassan elkortyolgatta ezért felajánlottam neki, hogy idén készítek házi Baileys-t neki. A hatás: jól megsértődött, hogy sajnálom tőle és önző vagyok. Pedig nem azt mondtam, hogy nem ihat soha, csak azt szeretném ha pár hét múlva is lenne belőle. Lehet, hogy ez önzőség de én kaptam karácsonyra. :-P Még jó, hogy a Metaxát nem szereti, most veszekedhetnénk azon is. Ja igen az egész akkor kezdődött amikor januárban az általam készített áfonya pálinkát nem engedtem, hogy a haverjaival megitassa pókerparti alatt.

Tudom miért ilyen flusztrált, mert a hétvégén 4 pókerpartiból 3-at én nyertem egyet meg a nagyobbik gyerek. Ráadásul nem is mi akartunk játszani, csak Ő.

Ma sikerült megint összevesznem az egyik főnökömmel. A párom szerint nem akarom tudomásul venni, hogy mindig a főnöknek van igaza. De ez nem igaz, csak nem bírom elviselni ha a szarba akarnak taposni. Néhány telefonnal megoldottam a helyzetet, de valószínüleg a srác akitől segítséget kértem már rosszul volt ha meglátta a telefonszámomat.

Most este egy kedves ismerősünk révén egy kakas landolt a konyhámban. Eddig még életemben se nem ettem se nem főztem kakast. Akkora nagy melle van, vétek beletenni a pörköltbe. Keresek valami jó kis ragu receptet rá. Ja és csak egy "töke" volt, valaki lenyúlta a másikat. :-)

Csütörtök délután, nincs semmi dolgunk. Mit kezdjen magával két felnőtt ember a szabadidejében, internetezik. A párom természetesen végiglátogatja a webkamerákat amik a dunát mutatják, majd a hydroninfón megnézi a vízállást, ezekután a horgászhirdetések és videók következnek. Unatkozik. Ebben az évben még nem dolgozott, csak itthon. Elunom a mellette üldögélést inkább előveszem a laptopom és én is internetezek. J. nyafog, ha már ennyi ideje van akkor játszana is a gépen. Ezer éve nem kerített időt számítógépes játékokra. Természetesen flipperezni akar. Én nem szeretem nem vagyok túl ügyes benne, de mivel a számítógéphez és az internethez csak egy kicsit ért segíteni kell, ezért szimultán derítjük fel az online flipperezés világát. Én hamar megúnom, de Ő képes két órát játszani egyfolytában, mit neki híradó amit máskor ki nem hagyna. Bosszantja, hogy abbahagytam. Én inkább pókerezem egyet. Olyanok vagyunk így itt ketten a gyerekszobában mint két kamasz, veszekedünk mérgelődünk a játékokkal. Én szidom Stephanyt akinek mindig jobb napjai vannak, Ő meg szidja a gépet, hogy kitette a golyót oldalra. A legizgalmasabb pillanatban megtapossa a macskát a lába alatt. Jó, hogy három szobánk van mert Miának mindig láb alatt kell lennie. Bár még nem tudja a párom, hogy míg Ő most kiment vacsorázni a macska elfoglalta a székét a gép elött. :-)

Két gyagyás, de olyan jó még ez is. Rám fér egy kis kikapcsolódás mert ma biztos front volt, mindenkinek kínja volt, mindenki akart valamit és persze azonnal sűrgösségi alapon, nem érdekes hogy nekem is van saját munkám amit el kellene végezni.Néhányszor felhúztam magam, de nagyon hamar át is futott rajtam az idegesség. Azért most este megkínáltam magam egy Metaxával oldódás képpen.

Szép az élet, két nap alatt kiolvastam az új Garwood könyvet. Kár nekem pénzt költeni könyvre, ha csak két napig tart az élvezet. :-)

Kellene ma egy filmet nézni, de kedden annyira melléfogtam a film választással, hogy nehezen állok neki ma ajánlani egyet is.

Tegnap egy testnevelő tanár ismerősömmel úsztam egy pályán. Nem igazán akartam törödni vele, hogy hosszakkal sikerült leúsznia, sőt egy idő után átmentem a bratyóm mellé, és dumálgatva úsztunk le ötszáz métert még. De amikor hazafelé tartottunk akkor ez az ismerősöm megdicsérte az úszásomat. Azt mondta, szépen szabályosan úszom mellen.

Ez nekem azért nagy szó, mert soha senki nem tanított meg úszni. Magamtól nyaranként ellesve az edzőktől próbáltam elsajátítani az úszás tudományát. Úgy látszik jó megfigyelő vagyok. :-)

A lakásfelújítás végéhez közeledünk, ma elkészült az erkélyre a redőny. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen klassz lesz. Nagyon örülök neki, nagyon ügyes párom van aki majdnem teljesen egyedül (csak egy ici-picit kellett segédkeznem)  megcsinálta. Már csak az erkély kifestése, és a rendrakás van vissza. Éppen itt lesz az ideje, hogy végre rend legyen a lakásban, mert jövő hétvégén megismerhetjük a kisebbik új barátnőjét. Jó benyomást kell szereznie velünk kapcsolatban. :-)

Itt egy kép a redőnyről amelyik nem engedi be az esőt, van szúnyoghálója így a bogarakat sem, viszont a fényt igen. A macskának is van kinézegető polca és nem kell tartanunk attól, hogy a galambok után veti magát a harmadik emeletről.

Most, hogy a cég kiadta a tavalyi adóbevalláshoz a papírokat tudatosult bennem 2009-ben 30 %-kal kevesebb fizetést kaptam az előző évhez képest. Ez nem lenne akkora gond, ha a bruttó bérem 3 milla körül lenne, de sajnos 2 millió alá sikerült visszaesnem és nem is kicsivel.

Ebben az évben, pedig méginkább meghúzhatjuk magunkat, mert a Cafetériában is az adó részét nekünk kell állni, így aztán annak is elvesztem a 25 %-át majdnem.

Nem vetett fel bennünket a pénz sohasem, de azért egy biztos megélhetésünk volt mindig és egy kicsit félre is tudtunk tenni. Azt mondhatom, hogy a középosztályba tartoztunk és annak se a legalján. Az igaz, hogy külföldre nem tudtunk kimenni se nyaralni, se telelni, de minden évben eljutottunk nyaralni belföldön. Ez az év nem lesz felemelő, de mivel pozitívan kell mindenhez viszonyulni a Cafetériában az üdülésicsekket választottam, a franc essen bele ha már egész évben dolgozok legalább egy kicsit nyaralni mehessek.

Persze biztos még mindig nagylábon élünk egyesekhez képest, és lehetne lejjebb is adni biztos, de nagyon nehéz. Mennyit megspórolhattam volna, ha nem lenne otthon internetem. Vagy ha nem kötelezem el magam decemberben a T-nek és csak olcsó Digi internetem lenne. De késő bánat, úri szeszélyből nagyon kellett nekem az az e-book olvasó.

Valószínüleg nem kellett volna tavaly lecserélni az autónkat egy újabbra, akkor nem kellene nyögni a havi 30 rugós tartozást. Na de biztos lesz valahogy.

A pozitív dolog az egészben, hogy sikerült a nagyfőnöknek egy dél-amerikai utat összespórolnunk a bérünkön. Örüljünk vele együtt. És még gazdasági válság van.

És mától Digi netünk van. A lefelé jövő nem lett nagyobb úgy néz ki, de felfelé ezerrel tudok tölteni.

Mától nagyüzem az adóbevallásokkal. Az áldott jó szívem idén is legalább 30 adóbevallás elkészítését nem fogja tudni visszautasítani. Vagy még több is, mert csak kezdésnek ma 3 darabot csináltam. Mindenkinek el kell mondanom, hogy nem szeretem a bonbont, mert április végéig konyakos meggybe fulladnék meg. Miért gondolják az emberek, hogy az egyetlen tisztességes ( mármint számukra ) bonbon a konyakos meggy. Igaz volt annál rosszabb is amikor Penny-s bonbont hozott valaki. Emberek én a fehér csokit szeretem csak, tessék megérteni. :-) Bocs!

Ma elkövettem életem legnagyobb baklövését, mindjárt reggel fél 6-kor. Még most is ideges vagyok magamra, pedig örülhetek hogy ideges lehetek. 

Nem is indult nehezebben a nap mint szokott, de valahogy eltotojáztam az időt, és kb 2-3 perccel később voltam a kelleténél a készülődéssel. Még a lakásban voltam kabát, sál, táska nélkül amikor megérkezett a busz amivel munkába kell indulnom. A lakás ablakából rálátok a buszmegállóra, ami végállomás tehát körülbelül 5 percet áll a busz indulásig.

Úgy gondoltam elég necces lesz az elérése, de én még gyorsan a fülembe dugtam az MP3 lejátszót is, nem törödve hogy értékes másodpercek mennek el. EZ nem igazán szokásom, mindig út közben, vagy a buszon szórakozok a füllhallgatók kigubancolásával. Nem ma nem, mert nem akartam hogy lefagyjon a kezem.

Lerohanás a 3. emeletről, elrohanás a szemetesig, elhelyezni a macska almot, majd a szeméttárolótól minden körülnézés nélkül kirohanás a közvetlenül mellette levő útra.

Mindig nagyon figyelmes vagyok az úton átkelésnél, nem mentség képpen mondom, de mivel félős vagyok mindig körülnézek. De ma nem, csak az járt a fejembe, hogy el kell érni a buszt, mert ha nem akkor gyalogohatok a sötétben, a hidegben sok-sok kilométert, mert a cég egy ipari park szerű helyen van a világ végén ahova csak egy nap négyszer jár a busz.

Lényeg a lényeg annyira nem figyeltem, hogy a közeledő kocsi fényét sem vettem észre, csak arra eszméltem, hogy nagy fékcsikorgás. Körülbelül egy méterre állt meg az autó.

Valaki vigyázott rám fenntről, vagy a sofőr. Annyira megijedtem, hogy mégcsak nem is átfutottam tovább hanem bevágtam a féket a kocsi elött. Tiszta hülye vagyok! A kezem a szívemre az ijedtségtől, majd egy bocsánatkérő kézmozdulat után tovább rohantam már a biztonságos helyen a buszra.

Azt hiszem, ma reggel az anyukám is csuklott nagyokat és valószínüleg teljesen jogosan a sofőr le hülye p.-zott. Még csak mentséget sem találok magamnak, figyelmetlen hülye voltam aki még azt a hülyeséget is elkövette, hogy bedugta a fülét az MP3 lejátszóval, hogy ne is hallja a közeledő autót.

Tanulság: soha többet nem hallgatok az utcán semmit, csak a buszon, vagy a buszmegállóban.

Lehet, hogy innentől újra indul az életem?

Az érintett sajátkezüleg elvitte a szervízbe a notebookját. Hurrá! Probléma megoldva, mégha nem is általam. Legyen mindenki kreatív. :-P